Pszichoszomatikus betegségek
Ma már a betegségek túlnyomó többségét pszichoszomatikus eredetűnek tartják. A pszichoszomatikus betegségek elnevezés a test (görögül szóma) és a lélek (psziché) kölcsönhatásának zavarára utal. A pszichoszomatikus tünetek keletkezése a legtöbb esetben megoldatlan lelki vagy szociális problémák jelenlétére utal. A pszichoszomatikus betegségben szenvedők általában nehezen fejezik ki érzelmeiket, nem merik átélni azokat, ezért helyettük mintegy a tüneteik beszélnek.
A pszichoszomatikus betegség megfogalmazása
Legegyszerűbb megfogalmazása:
– amikor az orvosi vizsgálatok nem találnak szervi elváltozást a tünetek mögött.
Leggyakrabban elfogadott álláspont:
– olyan tünetet, tünetegyüttest jelöl, ahol még nincs kifejezett szervi károsodás, ezért műszeresen még nincs kimutatható elváltozás, de a tünetek jelzik az egyensúly megbillenését. Okozójuk feltételezhetően valamilyen pszichológiai vagy szociális probléma.
Másik megközelítésben – ami elméletileg jelenleg a hivatalos orvosi álláspont:
– minden betegség pszichoszomatikus, hisz minden betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a biológiai, fizikai okok mellett pszichés, szociális tényezők is és maguknak a kialakult betegségeknek is lehetnek lelki, társas és szociális hatásai is.
Leggyakoribb pszichoszomatikus betegségek
– gyomorfekély,
– asztma,
– krónikus fejfájás,
– magas vérnyomás,
– szívkoszorúér betegség
emellett még:
– alvászavar
– depresszió
– szívinfarktus
– hasmenés, székrekedés
– allergiás, gyulladásos bőrelváltozások
…és még sorolhatnánk…
Kizárólag testi kezeléssel tüneti kezelést lehet elérni. Mivel ezen betegségek gyökere (összefüggése) lelki (szociális) eredetű, ezeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A stressz ott van a mindennapjainkban, bármilyen formában megjelenhet, melyek közül vannak súlyosak és kevésbé megterhelőek is. Pl.: természeti katasztrófák, háborúk, szociális körülmények, egzisztenciális problémák, súlyos betegség, haláleset, válás, munkahely elvesztése, költözés stb.
Az első lépés a stressz legyőzésére a józan mérlegelés. Tudnunk kell, mi okozza a feszültséget, mit kell megváltoztatni az életvitelünkben ahhoz, hogy ezt csökkentsük. Hasznos lehet, ha a napi programunkba beiktatunk valamilyen testmozgást, sportot. A semminél jobb még egy kiadós séta is a jó levegőn.
Ha magunk már azt hisszük nem vagyunk képesek legyőzni a problémákat, ne szégyelljünk segítséget kérni!
Javasolt gyógymód a pszichoterápiák mellett a kineziológia módszere. Ha segítséget kérünk, azt gondolhatjuk, hogy a gyengeség jelét mutatjuk, de a segítség igénye és elfogadása által csak erősíteni tudjuk magunkat! Mert ha magunkra maradunk a felhalmozódó megoldatlan problémákkal, még nagyobb bajba is kerülhetünk – amire sajnos sokszor későn döbbenünk rá… Mindig van választásunk! Éljünk vele!